59A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; (Ésa 43,25) 60És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú, 61Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt. (Ján 2,19-21) 62És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened? (Mát 14,61; Ésa 53,7) 63Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia? (Mát 27,12) 64Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben. (Mát 24,30) 65Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását. (Ján 10,33) 66Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra. (Ján 19,7.3Móz;24,16) 67Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák őt, némelyek pedig botokkal verék, (Ésa 50,6) 68Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, a ki üt téged? (Mát 9,11; Luk 15,2)
63És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt. (Mát 26,57-75; Márk 14,53-72; Ján 18,13-27;Ésa 50,6) 64És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere? (Márk 14,65) 65És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt. 66És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe, (Mát 27,1.2) 67Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek: (Mát 13,57; Márk 6,4; Luk 4,24) 68De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok. (Mát 4,18) 69Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől. (Mát 26,64.65) 70Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok! (Mát 16,18.19) 71Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából. (Luk,22 67.)
19A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől. (Ésa 21,2;1Pét 1,1; Csel 6,9) 20Felele néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, a hol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam. (Ján 6,9) 21Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, a kik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, a miket nékik szólottam. (Ján 4,3) 22Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, a ki ott áll vala, arczul üté Jézust, mondván: így felelsz-é a főpapnak? (Ján 12,7-11;16,23-28) 23Felele néki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem. 24Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz. (Mát 26,57; Márk 14,53; Luk 22,54)